Láttam a fényt
Egy szempárban minden csillagot.
Láttam eget,
Messze morajló végtelen habot.
Láttam levegőt,
Lélegzetemben a messzelebegőt.
Szabadságot,
Egy helyben állva a széles világot.
Mindezt végtelen, örök pillanatra, egyetlen fényben:
A ragyogó Napnak tükörbe nevető két szemében.
Gyere velem!
Vedd fel lépteim ritmusát,
Lüktessen együtt a vér!
Ez egy őszinte vallomás:
Nekem szűk ez a tér.
Vigyél magasra, levegő kell!
Fullad a lélek, szabadítsd fel!
Séta a térben,
Örvény az érben.
Időnk ketrecében bolyongunk.
Mielőtt vége,
Menjünk el érte,
Hiszen semmi mást nem akarunk:
Csak érezni a szél erejét,
Élvezni, ha elkap a hév,
Ha a hajnali harmat hátunkhoz ér.
Tedd, amit mondok, ne kérdezd, mért!
Bármit akartál, én is hagytam,
Mellkasodon fekve csillag a paplan,
Hajam illata szívedig ér.
